Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Teremtő Anunnakik

Forrás:  http://rejtelyekszigete.blogger.hu/cimke/annunakik

1.rész

Amikor kisiskolásként héberül tanult Palesztinában, egyszer meg merte kérdezni, hogy az Ótestamentumban a „Nefilim” szót miért „óriások”-nak fordítják, amikor pedig valójában azt jelenti: „akiket lehajítottak”. Nem meglepő módon ahelyett, hogy dicséretet kapott volna kezdeményező készségéért és odafigyeléséért,megbüntették, mert megkérdőjelezte a Bibliát. Ám ez az eset arra indította, hogy egész életét az ősi szövegek következetlenségei és rejtélyei mögött megbúvó igazság felderítésének szentelje.Sitchin kérdése nem volt alaptalan. A Holman Bible Dictionary című tekintélyes bibliai szótár szerint ezek a lények nem óriások voltak, hanem „az ősidők hősei, akik a legtöbb elemző szerint mennyei lények és földi asszonyok együttlétéből származtak”;vagy ahogyan Mózes első könyve (6,4; fordítás az International Bible Societyszerkesztette New International Version alapján) is írja: „ Nefilim akkoriban a földön éltek -és később is -, amikor az Isten fiai az emberek lányaihoz mentek és ezek gyermekeket szültek nekik. Régi idők hősei voltak ők, híres emberek”.



Sitchin Oroszországban született, Palesztinában és Londonban tanult, a Londoni Gazdasági és Politológiai Főiskolára járt, majd a Londoni Egyetemen szerzett gazdaságtörténeti diplomát. Miután egy darabig gazdasági és történelmi folyóiratok újságírójaként és szerkesztőjeként dolgozott, 1948-ban áttelepült New Yorkba, és nemsokára megkapta az amerikai állampolgárságot. Tanulmányai során számos nyelvet sajátított el, köztük az óegyiptomit, a hébert, valamint az akkádot, a sumér nyelv egy későbbi változatát.Sitchin és mások egyszerűen abból indultak ki, hogy a sumerok talán nem puszta mítoszokat írtak le az agyagtáblákra, hanem a történelmet írták meg, ahogyan ők látták. Végül is sok ősi város sumér leírását is kitalációnak hitték, amíg meg nem találták és ki nem ásták romjaikat. Akkor írott történelmüket miért ne fogadhatnánk el igaznak?A szövegek több éves szorgos fordítása és tanulmányozása után Sitchin rájött, hogya bibliai Nefilim és a sumér Anunnaki szó ugyanazt az elképzelést testesíti meg,nevezetesen, hogy a Föld régmúltjában a csillagokból érkezett lények alapították meg a legelső civilizációkat. Amint már említettük, ez agondolat majdnem mindegyik titkos társaságban megtalálható, a szabadkőművességtől egészen a Thule Társaságig.Sitchin fordításaira támaszkodva az elmúlt években több szerző is hozzájárult az Anunnaki-történet alaposabb megértéséhez. Sitchin, valamint Alan F. Alford, R. A.Boulay, Neil Freer, dr. Arthur David Horn, dr. Joe Lewels, C. L. Turnage, Lloyd Pye,Laurence Gardner, William Bramley és mások munkái alapján nagyjából az alábbi történet kerekedik ki.Körülbelül négyszázötvenezer évvel ezelőtt űrutazó humanoid földönkívüliek érkezteka Földre. A sumerok által Nibirunak nevezett bolygóról jöttek, ami körülbelül háromszor akkora, mint a Föld, és az ősi sumér irodalom szerint a Naprendszer tizenkettedik bolygója.Amerikai természettudósok már 1981-ben felvetették: a Naprendszerben egy tizedik bolygó keringhet.

 



horus-.jpg

Egy Föld körüli pályára állított űrtávcső által mutatott képek,illetve a Plútó még egy égitest jelenlétére utaló szabálytalan mozgásának tanulmányozása alapján született meg ez a feltételezés. „Ha igaznak bizonyulnak az amerikai haditengerészet obszervatóriumának új bizonyítékai Naprendszerünk tizedik bolygójáról,akkor kiderülhet, hogy az ősi sumerok [...] jóval előttünk jártak a csillagászatban”- fűzte hozzá a Detroit News újságírója. A dologban nincs semmi ellentmondás:a sumerok a Holdat és a Napot is bolygóként tartották számon, így számoltak összesen tizenkét bolygót, ugyanannyit, mint ahány Anunnaki uruk volt.Az viszont igazán meglepő, hogy az ősi sumerok, akik állítólag épp akkoriban találták fel az írást, pontosan leírták és ábrázolták az Uránuszt, Neptunuszt és Jupitert,jóllehet ezek távcső nélkül nem láthatóak. Az Uránuszt az újabb kor tudósai 1781-ben, a Neptunuszt 1846-ban, a Plútót pedig 1930-ban fedezték fel.A régen fantázia-szülte mítoszoknak tartott sumér szövegek, különösen a ma Teremtéseposz néven ismert Enuma Elis újkeletű értelmezése igen hihető magyarázatot nyújt Naprendszerünk jelenlegi szerkezetére. „Miért ne vehetnénk szóról szóra komolyan ezt az eposzt, sem többnek, sem kevesebbnek nem tekintve, mint olyan kozmológiai tények leírásának, amiket a sumerok a Nefilimtől tudtak meg?” - teszi fel a kérdést Sitchin.A szövegek szerint több mint négymilliárd évvel ezelőtt a Nibiru nevű elkóborolt bolygó belépett Naprendszerünkbe, és majdnem eltalálta a Tiamat nevű nagyobb bolygót, ami a szokatlan gravitációs hatások miatt meghasadozott.



A Nibiru következő elhaladásakor (Nibirut Sitchin korai munkáiban babilóniai nevén Marduknak nevezi) azonban már összeütköztek,Tiamatot pedig darabokra bombázták a Nibirut kísérő holdak. Tiamat különböző nagyságú darabjai továbbra is a pályán maradva keringtek, és így alakult ki az aszteroidagyűrű;a másik fele a Naphoz közelebbi pályán kezdett végül keringeni. Ez a darab idővel megszilárdulva a Földünkké vált. Nibiru egyik holdja, Kingu is követte;ez lett aztán a Föld saját Holdja.Ez az elmélet érdekes módon megmagyarázza, miért hiányzik a földkéreg egy jelentős része, különösen a Csendes-óceán felőli féltekén, valamint az aszteroidagyűrű keletkezésére, de még az üstökösökre is magyarázatot tud nyújtani, amiken a tudósok eddig oly sokat töprengtek. Amikor ugyanis Nibiru és Tiamat összeütközött, mindkét bolygóról több tonna por, törmelék és tengervíz lökődött ki az űrbe (ezt a sumér írnokok „ vizek összekeveredésének” nevezik), és az egész rendszertelenül kóborló„piszkos” jéggömbökké állt össze.Ezt az elképzelést két újabb felfedezés is megerősítette. Az Antarktiszon olyan meteoritokat találtak, amelyek a Mars légkörét alkotó gázokat tartalmazzák; 1996-ban pedig a NASA tudósai egy Marsról származó, négymilliárd évesre datált meteoritban mikroorganizmusok maradványait vélték felfedezni.Nibiru, amit „ keresztezés bolygójának” neveztek, mert pályája a Naprendszert a Mars és a Jupiter között keresztezte, továbbhaladt elliptikus pályáján, és messze eltávolodott a Naprendszertől, mielőtt a gravitációs erő visszahúzta volna. A Nibirut számos titkos (főleg egyiptomi) társaság „szárnyas lemez”-ként, mindkét oldalán szárnyat viselő körként ábrázolta.A földi élet a Nap körüli pályán egy év alatt megtett út, azaz a napév alapján fejlődöttki; a Nibirunak viszont 3600 földi évbe kerül befutni Nap körüli pályáját, így ott ehhez alkalmazkodott az élet megjelenése. Logikusnak tűnik, hogy a Nibirun valamivel korábban alakult ki az élet, mint a Földön. Ezt az időbeli eltérést azzal lehetne érzékeltetni, hogy egy néhány hétig élő rovar az emberi lényeket nyilván halhatatlanoknak látná.Körülbelül négyszázötvenezer évvel ezelőtt, a második földi jégkorszak idején,amikor a két bolygó ismét közel került egymáshoz, a Nibiru fejlett kultúrával rendelkező lakói - akik a sumér szövegekben Anunnakiként szerepelnek - leszálltak a Földre.A sumerok szerint eleinte vízre szálltak le, mint ahogyan a földi űrhajósok is először az óceánban landoltak.Az ősi űrhajósok először természetesen olyan támaszpontot kerestek, ahol kedvezőaz éghajlat, valamint könnyen lehet vízhez és üzemanyaghoz jutni. Ezeknek a követelményeknek csak egy hely tett eleget: Mezopotámia. Az Indus vagy a Nílus völgye is megfelelő lett volna, de ott nem volt olyan könnyű fosszilis üzemanyaghoz jutni, nem úgy, mint a mai Irak déli részén, ahol még mindig bőséges olaj lelőhelyek vannak.



Néhány kutató gyanúsnak találja, hogy az Irak déli részén található első Anunnaki települések romjai a világ azon néhány helye közé tartoznak, ahová az európai vagy amerikai látogató csak nagyon nehezen teheti be a lábát - a Szaddam Husszeinnel való sorozatos összetűzések, valamint az ebből következő bojkott és bombázások következtében.Miközben a legfőbb nibirui uralkodó, Anu (vagy An, vagy El - a forrástól függően)a Nibiruról felügyelte őket, az Anunnaki űrhajósok nekiláttak a Föld szisztematikus gyarmatosításának Anu két fia, Enlil és Enki vezetésével. Később aztán az összes Anunnaki vezető „isteni” státuszt kapott emberi alattvalóik szemében, vagyis ők lettek a Nefilim. Meglepő módon egyiküket Nazinak hívták [ami angolul annyit tesz:náci - a ford. megj.]. Jó kérdés, hogy vajon a XX. századi német okkultisták tudtak-e erről a kapcsolatról.Enlil volt a misszió parancsnoka, Enki pedig a végrehajtó és a tudományos ügyekért felelős tiszt. A nibirui protokollnak köszönhetően a két féltestvér között azonnali és hosszan tartó ellentét alakult ki. Amint az később a földi dinasztiákban is megesett,az elsőszülött Enki a második helyre szorult, mert az anyja hivatalosan nem volt Anu felesége.



Emiatt nem reménykedhetett abban sem, hogy trónra kerül. Mégis ő volt az,aki az első expedíciót vezette a Földre.Egy épségben megmaradt szövegben Enki leírja, hogyan érkezett meg a Perzsa-öböl vizére: „Amikor a Földhöz közeledtem, a nagy hullámzás számos területet elöntött.Ahogy zöld mezőihez közeledtem, halmok és buckák [gátak és töltések] magasodtak fel parancsomra. Egy tiszta helyen építettem fel házamat [...]”.Enki egyszerre volt tudós és mérnök. Vezetése alatt a Perzsa-öböl északi partján fekvő mocsarakat lecsapolták, gátakat és öntözőrendszereket építettek, és a Tigris meg az Eufrátesz folyókat összekötő csatornákat ástak. Enki elsőszülött fia, Marduk vezetésével utánpótlás is érkezett. A látogatók földi idővel mérve többezer év alatt -ami számukra csak néhány év volt - virágzó kolóniát hoztak létre, és immár minden figyelmüket elsődleges céljuk felé fordíthatták, ami nem más volt, mint az arany.Számos kutató dolgozott már ki bonyolult metafizikai magyarázatokat arra, hogy mit kerestek az Anunnaki telepesek a Földön. Legtöbbjük a Nibiru elhaladása és a Föld kialakulása által megzavart energiamezőket és spirituális dimenziókat említi. Sőt, egyikük szerint a fejlettebb kultúrával rendelkező Anunnaki űrhajósok a bolygóközi ütközésben odaveszett társaik lelkét akarták megmenteni.Ennél valószínűbb és jobban dokumentált azonban Sitchin és más szerzők feltevése,hogy az Anunnaki telepesek a Föld ásványkincsei, különösen az arany iránt érdeklődtek,amit saját bolygójukon akartak felhasználni. „Az űrhajósok aranyat kerestek,hogy megmentsék légkörüket, amin valószínűleg lyukak keletkeztek, csakúgy, mint ami Földünkén, mivel szénhidrogén-fluoridokkal szennyeztük az ózonréteget - magyarázza Lloyd Pye. - Az Anunnaki megoldás az volt, hogy parányi aranylemezkéket szórjanak szét a légkör felső rétegében, hogy befoltozzák a lyukakat [...]. Ironikus módon a mai tudósok szerint ha valaha is kénytelenek leszünk befoltozni saját kilyukadt ózonrétegünket, a legjobb megoldás az lesz, ha a légkör felső rétegébe apró aranyszemcséket juttatunk”.Úgy tűnik, az első próbálkozás, amivel a Perzsa-öböl vizéből próbáltak aranyat kinyerni,kudarcot vallott. Anu örökösével, Enlillel együtt ellátogatott a kolóniába, és meghagyta Enkinek, hogy találjon több aranyat. Enlil lett az egész földi gyarmat főparancsnoka, Enki pedig először Afrikába, majd Dél-Amerikába hatolt be, ahol megkezdte az aranykitermelési munkálatokat. A korai aranybányászatot bizonyítják az Angol-Amerikai Részvénytársaság (Anglo-American Corporation) nevű vezető dél-afrikai bányavállalat részére az 1970-es években végzett kutatások. A társaság tudósai ősi, körülbelül Kr. e. 100 000-ben végzett bányászati feltárások nyomára bukkantak.Hasonló korú feltárásokat találtak Közép-és Dél-Amerikában. Ez arra utal, hogy az Anunnaki telepesek a világ minden táján kerestek aranyat, ami megmagyarázhatja,hogy hogyan terjedt el kezdetben az emberi faj a világon. A kibányászott nyers ércet ezután a messzi bányákból teherszállító repülő járművekkel vitték Mezopotámiába, ahol az aranyat kivonták belőle, majd abból homokóra alakú tömböket készítettek, amiket ZAG-nak vagy „tisztított drágaság”-nak neveztek.Számos ilyen tömböt ábrázoló vésetet ismerünk, sőt a régészek még néhány tömböt is megtaláltak.Hogy az Enlil és Enki közti egyre elkeseredettebb rivalizálást enyhítse, Anu kinevezte Enlilt a mezopotámiai kolónia, E.DIN élére (talán innen a bibliai Éden neve),Enkit pedig AB.ZU, vagyis Afrika, „ bányák földje” felelősévé tette.

A földönkívüli gyarmatosítók számára további problémát jelentettek az életüket megnehezítő éghajlati változások, valamint a szakadatlan, lélekölő bányászmunka.Az egyik sumér szöveg szerint „amikor az istenek [az Anunnaki] az emberekhez hasonlóan dolgoztak és megszenvedték a munkát - az istenek munkája pedig nehéz volt, szenvedésük sok, és keservesen kínlódtak”.Az őstörténelem ilyen mértékű átértékelése természetesen komolyan befolyásolta -és fogja is befolyásolni - a hagyományos tudományt. Dr. Arthur David HoCrno,a Colorado-i Állami Egyetem biológiai antropológiát tanító professzora 1990-ben otthagyta állását, mert úgy látta, hogy az emberiség eredetének konvencionális magyarázatai,amiket tanított, „ostobaságok”. Hosszas tanulmányok után ő is arra a meggyőződésre jutott, hogy a földönkívüliek komoly szerepet játszottak az emberiség eredetében és fejlődésében.„Az Anunnaki látogatók már több mint százezer éve foglalkoztak aranybányászattal a földön, amikor a kegyetlenül megerőltető munkát végző közrendű idegenek körülbelül háromszázezer évvel ezelőtt fellázadtak - magyarázta Horn, aki Sitchin munkáját vette alapul fejtegetéséhez. - Enlil, a főparancsnokuk keményen meg akarta büntetni őket, ezért összehívta a Nagy Anunnaki Gyűlését, amin apja, Anu is résztvett. Anu megértőbbnek mutatkozott az Anunnaki munkások sorsával szemben. Látta,hogy nagyon kemény munkát végeznek a lázadók, és elkeseredésük óriási. Hangosan elgondolkozott azon, hogy [...] nem lehetne-e másképpen aranyhoz jutni. Ekkor Enki egy Primitív Munkás, egy 'Adamu' megteremtését javasolta, aki elvégezhetné a munka nehezét. Rámutatott, hogy 'Abzu'-ban [Afrikában], ahol ő dolgozik, nagy számban fordulnak elő primitív humanoidok - alighanem a Homo erectusról, vagy egy vele közeli rokonságban álló humanoidról lehetett szó”.A Gyűlés egyetértett Enki javaslatával, hogy munkás-fajt teremtsenek, és a sumér leírások szerint ez volt az emberiség eredete. Ez megmagyarázza a Biblia egyik legmeglepőbb szakaszát is. Miután a Biblia leszögezi, hogy csak egy igaz Isten van, a Mózes első könyve 1,26-ban az egyetlen Isten így szól: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá [...]”.E verset csak kétféleképpen magyarázhatjuk: vagy úgy, hogy az Ószövetség többesszámú „Elohim” szava, amit a Mózes első könyvét író monoteisták „Isten”-ként értelmeztek, valójában az ember megteremtését elhatározó Anunnaki Gyűlésre vonatkozott; vagy pedig úgy, hogy a „magunkhoz hasonló” ember megteremtése nem egy teljesen új faj létrehozását jelentette, hanem egyszerűen egy már meglévő faj genetikai manipulálását. Sitchin így írt: „Amint azzal már az orientalisták és a bibliatudósok is tisztában vannak [...], Mózes első könyvét valójában sokkal korábbi és sokkal részletesebb eredeti sumér szövegekből állították össze szerkesztgetéssel és rövidítgetéssel”.



Az Anunnaki földi expedíció tisztiorvosa egy Ninharsag (másképp Ninti) nevű nőnemű lény volt, aki Enkivel együtt már korábban is genetikai kísérleteken dolgozott.Legalább egy sumér hengeres pecséten szerepel Enki és Ninharsag, fiolákkal és üvegcsékkel körülvéve, mellettük pedig egy asztal, polcok és egy növény, valamint egy segéd áll - az egész leginkább egy laboratóriumra hasonlít. Sumér leírások szerint sok mutáns teremtményt hoztak létre, például emberfejű bikákat és oroszlánokat,szárnyas lényeket, valamint kecskefejű és -lábú emberszabású majmokat és humanoidokat.Ha ez valóban így történt, akkor egyértelműen ezekből a kísérletekből származtak az olyan legendás „mitológiai” teremtmények és emberfeletti lények, mint Atlasz, Góliát, Gargantua, Polüphémosz és Tüphón.A Mezopotámiában Kr. e. 721-től 705-ig uralkodó II. Sargon asszír király valamikori palotájában hatalmas, szfinxhez hasonló szobrokat találtak a XIX. században,köztük egy emberfejű szárnyas bikát és egy emberfejű oroszlánt. A szobrok legnagyobbrészét John D. Rockefeller megvásárolta és New Yorkba szállíttatta.Az első ember neve a sumér szövegekben LU.LU, héberül pedig Adama, amely szószerint azt jelenti, „ Föld embere”, vagy egyszerűen csak „földlakó”. Megteremtésének leírása a klónozásról való mai ismereteink fényében egészen egyértelmű - de körülbelül huszonöt évvel ezelőttig még a legképzettebb tudós sem tudott volna mit kezdeni bármiféle ehhez hasonló fogalommal.



Enki és Ninharsag eltávolította egy primitív afrikai nőstény humanoid petesejtjét, és egy fiatal Anunnaki férfi spermájával megtermékenyítette.A megtermékenyült petét ezután egy Anunnaki nő - mégpedig a szövegek szerint maga Enki felesége, Ninki -hordozta méhében, amíg el nem érkezett a szülés ideje.Bár császármetszésre volt szükség, a Földön elsőként megszülető hímnemű Adama hibrid egészséges volt. Ezzel a természetes evolúciót évmilliókkal előzték meg. Az ősi sumér szerzők szerint „amikor az embereket megteremtették, azok nem ismerték a kenyeret, sem a ruhát, hanem növényeket legeltek, mint a juhok, és pocsolyák vizét itták [...]”.Ezek után Enki és Ninharsag számos további Adamát hozott létre, hím- és nőneműeket egyaránt, bár kezdetben ezek nem voltak képesek szaporodni, és az Anunnaki fajhoz képest nagyon rövid ideig éltek. Ez minden bizonnyal szándékos volt: teremtőik azt akarták megakadályozni, hogy az új faj vetélkedni kezdhessen velük. Érdekes,hogy az 1 Mózes 3,5 szerint Elohim első utasítása az volt, hogy az emberiségnek- amit allegorikusan Ádám és Éva jelképezett - tudatlannak kell maradnia, nehogy„olyanok legyetek, mint az istenek” (a hivatalos angol bibliafordítás szerint).Az ember teremtésének sumér és bibliai változata között számos feltűnő hasonlóság van. A Biblia szerint az asszony Ádám oldalbordájából teremtetett. „Samuel N.Kramer, a nagy sumerológus a XX. század közepén rámutatott, hogy a történet,amely szerint Éva Ádám bordájából származik, valószínűleg onnan ered, hogy asumér TI szó életet és bordát is jelent” - írta Horn. Éva tehát lehet, hogy Ádámtól kapta az „életét”, és semmiféle csontról nem volt szó - de az is lehetséges, hogy a genetikai alapanyagot a csontvelőből nyerték ki.A laboratóriumot, ahol az első Adamákat létrehozták, a sumerok SHI.IM.TI-nek hívták, ami azt jelenti: „ ház, ahol az élet leheletét belehelik”. Nem nehéz párhuzamot felfedezni e között és a Mózes első könyve 2,7 között, ahol Isten, miután megformálta az embert „ föld porából”, vagy a „föld” jelentésű „Adamu”-ból, az „orrába lehelte az élet leheletét”.„Ádám volt a legelső lombikbébi” - jelentette ki Sitchin 1978-ban, az első modern lombikbébi megszületésekor. Az eseményben saját sumér fordításainak megerősítését látta, különösen annak fényében, hogy a modern tudomány csak a XX. században kezdett el egyáltalán gondolkodni az emberi génállomány manipulálásáról.A kaduceus, az orvostudomány ma is használt jelképe is arra utal, hogy a sumeroktól ránk maradtak a klónozás rég feledésbe merült tudományának szimbólumai. Az életadó orvosi kezelés ősi jelvénye, a szárnyas botra tekeredő két kígyó képe meglepően hasonlít a DNS molekuláinak kettős spiráljához.



A DNS (dezoxiribonukleinsav), amit csak 1946-ban fedeztek fel, az emberi sejtben található aminosavakból áll, amik az adott személy genetikai kódját tartalmazzák. A DNS manipulálásával lehet klónt (másolatot) vagy hibridet létrehozni.A hetvenes évek óta gyűlik azoknak a bizonyítékoknak a száma, amik arra utalnak,hogy az első primitív emberi lények Afrikából származnak, hiszen itt lelték meg akkoriban a legrégebbi előemberi maradványokat. „Lucy” és más australopithecusok csontjai egyértelműen arra utalnak, hogy már több mint hárommillió éve is éltek főemlősök a Földnek ezen a táján, de még a neandervölgyiek fejlettségi szintjét sem érték el. Az általánosan elterjedt felfogással szemben C. P. Groves, Charles E. Oxnardés Louis Leakey tudósok állítják, hogy az australopithecus testfelépítése gyökeresen különbözött az emberekétől. Groves szerint „nem darwini” elvek szükségesek a„Lucy” és a mai ember közti kapcsolat megmagyarázásához.De jaj azoknak, akik szembeszállnak a bevett gondolkodásmóddal! Sok független kutató szerint összeesküvők próbálnak meg elhallgatni minden olyan felfedezést, ami ellentmond az elterjedt tudományos elméleteknek.



Erre példa Thomas E. Lee sorsa,aki a Kanadai Nemzeti Múzeumnál dolgozott. Lee az ötvenes évek elején a Hurontavi Manitoulin-szigeten fejlett kőeszközöket talált a jégbe fagyva. Az eszközök legalább hatvanötezer évesek voltak, de egyes vizsgálatok szerint akár százhuszonötezer évesek is lehettek, ez pedig teljesen ellentmondott a bevett elméleteknek. Lee elmondta,hogy „elüldözték” pozíciójából, munkáját hamis színben tüntették fel, felfedezéseit pedig senki nem volt hajlandó publikálni. A tárgyak legnagyobb részét elnyelték a raktárak, a múzeum igazgatóját pedig leváltották, mert nem volt hajlandó Lee-t eltávolítani.„Lee sorsa nem egyedi eset - mutattak rá a 'Tiltott régészet' (ForbiddenArcheology) c. könyv szerzői. - A tudományos közösségben létezik egy szűrő, ami kiszűri a nemkívánatos bizonyítékokat. A tudásnak ez a megszűrése több mint egyévszázada tart, és ma is javában folyik”. Egy különösen felháborodott kutató nemrég azt írta: „Vegyük észre, hogy a tudományos intézményeket, mint például a Smithsoniant vagy az amerikai Országos Földrajzi Társaságot (National Geographic Society) már eleve a világ elitcsoportjai hozták létre azért, hogy lekicsinyeljenek,eltorzítsanak vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyjanak minden olyan tudományos felfedezést, ami hozzájárulna ahhoz, hogy az emberek megismerjék valódi eredetüket”.

A Biblia világosan közli: Ádámnak és utódainak nem könnyű sorsot szántak, hanema puszta túlélést és a kemény munkát „Isteneik” keze alatt. „Az „avod” szó, amit imádásnak fordítanak, valójában munkát jelent - mutatott rá Sitchin. - Az őskori és bibliai emberek tehát nem 'imádták' istenüket, hanem dolgoztak neki”.Horn szerint a sumér szövegekből világosan kiderül, hogy „az Anunnaki faj rosszul bánt teremtett rabszolgáival, körülbelül úgy, mint ahogy mi a háziállatokkal, például a barmokkal, amiket csak azért tartunk, hogy kihasználjuk őket. A rabszolgatartás széles körben elterjedt jelenség volt az emberi társadalmakban, az első ismert civilizációktól kezdve majdnem egészen napjainkig. Talán nem is lepődünk meg azon,hogy az Anunnaki lények hiúk, kicsinyesek, kegyetlenek, vérfertőzők és gyűlölködők voltak - nagyjából minden negatív tulajdonság megvolt bennük. Minden bizonyíték azt támasztja alá, hogy nagyon keményen dolgoztatták rabszolgáikat, és nem nagyon érdekelte őket a szenvedésük. Végül mégis úgy döntöttek, hogy az emberiséget megajándékozzák az első civilizációval: a sumerral”.Ezt a civilizációt azonban még megelőzte az emberi genetikus kód további módosítása,és végül az emberi nem teljes kiirtására tett kísérlet.Mivel az első emberi munkások olyanok voltak, mint az öszvérek, vagyis nem tudtak szaporodni, az Anunnaki lényeknek kellett újabb és újabb egyedeket létrehozniuk.Ez hosszadalmas eljárás volt, tekintetbe véve a megtermékenyítés és a születés között eltelő időt. Így Enki és Ninharsag megpróbálkozott egy olyan Adama-faj létrehozásával,amely képes volt magától szaporodni.Mózes első könyve (2,8-15) világossá teszi, hogy az Adama máshol teremtetett, és csak születése után került az Édenkertbe, vagyis az eredeti Anunnaki gyarmatra,E.DIN-re, mely a gondos leírás szerint a Tigris és az Eufrátesz közti síkság volt. A sumér szövegek leírják, hogy az irigy Enlil erőszakkal embereket vitt el Enki afrikai laboratóriumából E.DIN-be, hogy ott élelmiszert termeljenek és Anunnaki uraikat szolgálják. Ám Enlilnek még több munkásra volt szüksége, így öccséhez, Enkihez fordult segítségért.Alford elmélete szerint Enki, hogy bosszút álljon Enlilen, amiért megrabolta afrikai laboratóriumát, elutazott az Édenbe, és felállított egy embertermelő laboratóriumot Enlilnek is, de titokban úgy módosította a genetikai kódot, hogy az ott létrehozott emberek képesek legyenek nemi úton szaporodni.

anunnaki-istenek.jpg

 

Bár azok a sumér szövegek, amelyek ennek az eljárásnak a részleteit leírják, vagy elvesztek, vagy még nem találták meg őket, a kutatók feltételezik, hogy az eljáráshoz ismét az életadó Adama-DNS megszerzésére volt szükség, amelyhez valószínűleg egy borda eltávolításával jutottak hozzá, amíg a páciens érzéstelenítés alatt volt. Ez alkalommal a hímnemű Adama DNS-ét nem egy Anunnaki, hanem egy Adama nőstény DNS-ével kombinálták; a DNS-ből valószínűleg el kellett távolítani egy-két szakaszt, majd a láncot újra összeilleszteni, amire már a mai technika is képes. Az eredmény egy olyan Adama férfi volt, aki képes volt Adama nővel nemi úton szaporodni, vagy ahogy a Biblia finomkodva kifejezi, „nőt ismerni”. Ádám megkapta a szaporodás „tudását”, ám ezt több Elohim-Anunnaki, így például Enlil is, helytelenítette.Azon aggódtak, hogy a következő lépés az lesz, hogy az emberek majd annyi ideig akarnak majd élni, mint ők. „Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk,ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen,egyék és örökké éljen!” - írja Mózes első könyve (3,22). Ezért tehát génmanipuláció útján drasztikusan lecsökkentették az emberi lények élettartamát, valamint azt a képességüket is, hogy agyuk teljes kapacitását kihasználják.Ahogyan a világ messzi tájain lévő Anunnaki bányákban és Mezopotámiában is egyre nőtt az emberek száma, sok Adamát a Tigris és Eufrátesz folyók mentén épülő többi városba vittek dolgozni. Voltak, akik itt is bányában dolgoztak, és valószínűleg olyanok is, akik megszöktek és a vadonba menekültek, vagy esetleg a népesség szabályozása érdekében küldték el őket. Bárhogy is történt, az Adamákat kiküldték az Édenből.Előre látható volt az emberi lélekszám-növekedésnek és az Anunnaki fajjal való egyre szorosabb kapcsolatuknak az eredménye. Mózes első könyve szerint (6,1-4;fordítás az International Bible Society szerkesztette New International Version alapján):„Amikor az emberek száma megnövekedett a földön és leányaik születtek, az Isten fiai [vagyis a Nefilim-Anunnaki] látták, hogy az emberek lányai igen szépek, és feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. [...] A Nefilim akkoriban a földön éltek - és később is -, amikor az Isten fiai az emberek lányaihoz mentek és ezek gyermekeket szültek nekik. [...]”Az évszázadok során az Adama faj nemcsak keveredett az Anunnakival, hanem állandó kísérletezés tárgya is volt, aminek eredményeképpen a neandervölgyi embervégül cro-magnonivá vált.



Néhány tökéletlenség ennek ellenére megmaradt, így például az emberek élettartama egyre rövidebb lett. A korai Adamák leszármazottai Anunnaki génjeiknek köszönhetően több ezer földi évig éltek. Ez az időtartam egyre rövidebb lett az egymás közti keveredés és a földi életkörülmények következményeként. A tisztavérű Anunnaki uralkodók viszont hihetetlenül hosszú élettartamuk miatt halhatatlanoknak tűntek. A Gilgames-eposz megállapítja: „Csak az istenek élnek örökké a nap alatt; az emberek napjai meg vannak számlálva, minden cselekedetük, akár a szél”.Gardner, Alford és mások szerint az Anunnaki lények életük meghosszabbítására az öregedést késleltető vegyszereket vagy enzimeket is használtak. Gardner úgy vélte, hogy az ősi istenek gyakran emlegetett „csillagtüze” egy öregedés elleni vegyület lehetett, ami a menstruációs vérben található melatonin és szerotonin nevű enzimekből állt.Ezt a hosszú életet a Biblia is dokumentálja; leírja, hogy a Noé előtt élt emberek,például Ádám, Szet, Enos, Kenan, Enoch és Matuzsálem több száz évig éltek. Alford felhívta rá a figyelmet, hogy minden korai civilizáció igyekezett megtalálni a „fiatalság forrását” vagy a halhatatlanság valamilyen formáját; így érthetőnek találta, hogy az őskori írnokok ilyen részletesen foglalkoztak az emberek életkorával, de úgy gondolja, hogy hibásan számították az időt.Mivel mind a szerves maradványok, mind a sumér szövegek alapján körülbelül négyszázötvenezer évvel ezelőttre tehető az emberi faj kialakulása, Alford szerint igazítani kell valamennyit a bibliai számokon. A bibliai életkorokat százzal beszorozva arra jutott, hogy Ádám fia, Szet születése és a Noé korabeli özönvíz között százhatvanötezer év telt el.



Ez a szám a sumér leírásokkal is jobban összeülik.„ zsidó nép a kivonulás előtt nagyon hosszú időt, 400 évet töltött az egyiptomi száműzetésben, azután pedig 60 évet Babilóniában - írta Alford. - így nagyon eltávolodtak Ábrahám pátriárkájuk sumér eredetétől, és elfelejtették a hatvanas alapú számrendszert,amelyben Ábrahámig feljegyezték a származásukat”.Sitchin idővonala szerint az első emberi lényt, az Adamát körülbelül háromszázezer éve hozták létre. További genetikai manipuláció után körülbelül százezer éve az Anunnaki férfiak párosodni kezdtek a földi nőkkel. Nem sokkal ezután újabb jégkorszak tizedelte meg az Anunnaki fennhatóságán kívül eső emberi népességet. A neandervölgyiek kihaltak, és a cro-magnoni ember is csak a Közel-Keleten maradt fenn.Ötvenezer évvel ezelőtt az Anunnaki származású embereknek már megengedték, hogy néhány kiválasztott városon uralkodjanak, és ezzel még jobban felbosszantották Enlilt, akit már az is felháborított, hogy az Anunnaki férfiak képesek földi nőkkel párosodni. Még arra is panaszkodott, hogy a párosodó emberek hangjától éjszaka nem tud aludni. Enlil elhatározta, hogy elintézi az idegesítő emberi fajt.

/Jim Mars írása - szerkesztette: Galactus/

                                                                                                         

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.