Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A galaktikus háborúkról

 

Rövidített, javított változat a

Dr. Czeizel Beatrix - Greskó Anikó

a Csillagnemzetségek - Lélekcsaládok
A Tejút-galaxis kozmikus történetének krónikája c. 2007-es könyve 
Sárkányok csillagnemzetsége fejezet 207-230 oldaláról

 




...a hangolódásunk következtében egy újabb mélység nyílt föl és megmutatkozott a galaktikus történelem egy újabb fejezete.

Fontos tudatosítani, hogy a teremtés Isteni rendjében a 13 csillagnemzetség 13 sorsösvénye közül a Teremtő a Szárnyas Oroszlánok Nemzetségét választotta és jelölte ki a különböző világok kormányzására. A Szárnyas Oroszlán Nemzetség királyai és királynői csillagvilágok, naprendszerek, bolygók vezetőiként, uraiként, kormányzóiként lettek felszentelve az Isteni szándék szerint, és ők emeltettek azokra a trónusokra, amelyeknek sorsa és küldetése az volt, hogy összefogja, irányítsa és felvirágoztassa a reájuk bízott közösség életét ... és a legmagasabb rendű hatalmi beavatásuk égi helyszíne a Vega csillaga volt a Lyra ( Lant ) csillagképben.

Ugyanakkor megmutatkozott előttünk, hogy a nagy Khan-t, a Sárkányok Fejedelmét és legfőbb vezérét - akit az Égi hatalom az Isteni Akaratot szolgáló hadsereg élére állított - , a Teremtő azzal az útra bocsátó kóddal küldte el, hogy " ti legyetek azok, akik megvéditek a Szárnyas Oroszlán uralkodót minden körülmények között, teljes hittel, elszántsággal, töretlen bátorsággal, s ha kell önfeláldozással, hogy így megőrződjön az Isteni akarat szava és minden parancsa a legfőbb jó megvalósulása érdekében."

Khan, mint legfőbb hadvezér, az egyik beavató állomása szintén a Vega csillaga volt, ahol... bizonyos mértékben beleláthatott a Hatalom titkos kulcsaiba, amennyiben... engedelmességet, alázatot, harci etikát és különböző hadászati elveket tanulhatott itt. És az volt a feladata, hogy megérezze és teljes tudatosságával megértse, hogy mit jelent egy hadvezér számára az uralkodó szavának, parancsának és személyének a tisztelete.

Azonban az Égi Krónikák tükréből kiderült, hogy Khan egy idő után... magába engedte a kísértés csíráit... Egy vissza-visszatérő gondolat kerítette hatalmába... Felsejlett benne a kétkedés, hogy vajon miből is mérhető le, hogy ki lehet a legalkalmasabb a kormányzásra? Vajon miért pont a Szárnyas Oroszlán Nemzetség tagjait emelte fel az a bizonyos Égi hatalom a világok trónusára? És mi van, ha az uralkodó mégsem méltó erre a címre?... Lénye megtelt irigységgel, megvetéssel és féltékenységgel, szívét elhomályosította az egyre növekvő hatalomvágy izzó mámora. Míg egyszer csak átfordult benne minden, elvált a sorsától és egyre csak azt dübörögte belül, hogy ő nem fog többé egy nálánál sokkal gyengébb, trónszéken páváskodó díszes oroszlánbőrbe bújt pojácát szolgálni!...

Teljes bizonyossággal hitte, hogy a nyolc Harci Erény elsajátításával ő egy legyőzhetetlen harcos lett... aki nem szolgálatra, hanem kormányzásra hívatott... nyilvánvalónak vélte, hogy a legerősebbet szánhatta a Teremtő a világok élére - vagyis a sárkányokat, és persze különösen őt magát, mint a sárkányok fejedelmét.
Ezért egy óriási lázadás mozgatója lett, amelyben egy hatalmas sárkányhadsereget szervezett és hívott hadba az állítólagos - de most általa leleplezett - Isteni uralkodók, a Szárnyas Oroszlánok ellen, hogy összemérjék és bebizonyíthassák, hogy az erősebb lehet csak a hatalmasabb és méltóbb az uralkodásra.

Khan lázadásával és hadüzenetével indult el az I. Galaktikus Háború .

Így derült ki számunkra, hogy az I. Galaktikus Háborúban a két egymásnak szegülő pólus, a Szárnyas Oroszlán és az őket továbbra is védelmező Macskafélék Nemzetsége, illetve a velük farkasszemet néző Sárkányok seregei voltak.

Óriási összecsapások következtek ezután, borzalmas, pokoli, kíméletlen hatalmi harc dúlt a trónszékek körül számtalan csillagtérben. Tulajdonképpen ezzel egy olyan kozmikus és kollektív kísértés uralkodott el, amely a hatalomvágyról, a hatalommal való visszaélésről, az Isten elleni lázadásról, az Isteni Sorshoz való hűségről vagy hűtlenségről szólt. Mindazok, akik ebben megkísértődtek, elgyengültek és individuális hatalomra, mélyebb önérdekű önmegvalósításra vágytak, elhagyták csillagotthonaikat és szövetségre léptek Khan seregeivel. Akik pedig ellenálltak, csatlakoztak a Macskafélék csoportjához és még mélyebben igyekeztek kitartani a Fény mellett és eredendő sorskódjaikat követve kívánták beteljesíteni a létüket.

Khan betegesen mohó és nagyravágyó haditervében számtalan kulcsfontosságú csillag- és bolygótér teljes hatalomátvétele szerepelt. Szinte harcra, megmérettetésre, vad kegyetlen erőpróbára hívott minden Szárnyas Oroszlán uralkodót szerte a galaxisban, és Khan a seregétől megkövetelte a feltétlen engedelmességet, parancsainak maradéktalan végrehajtását...

Látható vált előttünk, hogy egy borzalmas dolog történt e pokoli, véres és kíméletlen harc csúcspontján, amely eldöntötte az I. Galaktikus Háború végső csatáját. Szataniil, a bukott angyalok csoportjának vezére is felfigyelt Khan háborújára, amellyel teljes mértékben egyetértett... különösen azért, mert ebben a harcban az általa gyűlölt és megvetett Isten elleni lázadás egy újabb minőségét élhette meg. Számára elégtételt jelentett, hogy az Isteni Akaratot szolgáló és kifejező Szárnyas Oroszlánok letaszíttatnak a trónról, és olyan erők veszik át az irányítást sorra a világokban, akik ellenszegülnek a Szataniil által gyűlölt Teremtő szándékának, törvényének és akaratának. 

Ezért Szataniil felkereste Khant és szövetséget ajánlott számára, amelyben olyan hatalmas és titkos angyali erőket és olyan mágikus praxist ajánlott fel az egyesség alkualapjaként, amely óriási, nem várt előnyökhöz juttathatta a sárkányok seregét.

Khan szinte megrészegült a hatalmi mámor ízétől, ahogy ilyen közel érezte már magát a végső hatalomátvétel diadalát, ezért természetesen boldogan mondott igent a felajánlott szövetségre, még ha ennek ára a hatalom javaiban való megosztozás egyezsége volt is.

Mindez teljesen titokban és egy alattomos orvtámadás harci mozzanatával teljesedett be, amely Szataniil fekete mágikus praxisának segítségével felépített egy nagyon különleges láthatatlanná tévő energiamezőt, amivel az egész felfegyverzett sárkányhadsereget beburkolva, oda tudták juttatni őket a Szárnyas Oroszlánok és az őket védelmező Macskahadsereg támaszpontjához. A láthatatlan burok a sárkányokról csak ott, a támaszponton oldódott le róluk, s a harci etikát és a küzdelem morálját minden módon megszegő Khan egy olyan elementáris erejű, borzalmas és szinte megsemmisítő erejű csapást mért a Fény erőire, amely teljesen összeroppantotta e sereg ellenállását. Ezzel legyőzik a Macskafélék Nemzetségét, tehát a Fényt védelmező harcosokat és kiűzik őket a Tejút-galaxisból, és egészen az Androméda galaxis határáig kergetik őket. Tehát a Macskafélék Nemzetségének nagy csoportja az I. Galaktikus Háború végső csatájában el kell, hogy hagyja a galaxisunkat és csak néhány csillag maradt meg az ő beavató állomásukként, ahonnan még ma is alászállanak a különböző csillagok és bolygók őrzőiként.

... ennek a végső csatának a helyszíne pedig az Algieba csillaga, amely az Oroszlán csillagkép nagy égi oroszlánja nyakán elhelyezkedő csillag. Ez az a hely, ahol Szataniil csoportja és a Sárkányhadsereg Khan vezetésével legyőzi a Szárnyas Oroszlánokat és a Nagymacskákat - szimbolikusan átharapják a torkukat.

Algieba csillagsugara tehát a harcos legyőzetésének szomorú emlékét hordozó helyszín. Itt őriztetik a Fény bukásának galaktikus mementója...

Ez a csillagsugár megmutatja a nemes uralkodó és a harcos védtelen pontját, ahol legyőzethet, mert még nem ismerte meg az árnyék sötétségének mélységét, nem ismerte ki ellenfele harcmodorát, kíméletlen vak hatalomvágyát, amely semmit és senkit sem tisztel. 
Ezért ahhoz, hogy minden eshetőségre és lépésre felkészüljön, le kell építenie a naiv jóhiszeműségét és meg kell tanulnia a sötétben is látni! Ezt a képességet végül elsajátították a Nagymacskák velünk maradó tagjai...

...a Szárnyas Oroszlán uralkodó a végső támadás előtti éjjelen egy álmot látott, egy Isteni sugallatot kapott, amely megmutatta a közelgő csapás és támadás képét, de mindezt átérezve úgy döntött, hogy nem kíván védekezni, harcolni, ellenszegülni, hanem elfogadja közelgő sorsát, mert nem akarja elveszítenie a lelkét. Egyszerűen hagyta magát megfojtani inkább, mint hogy elveszítse tisztaságát, méltóságát. Regulus, a Cor Leontis, vagyis az Oroszlán Szíve nagyobb volt, mint a győzni akarása. Ezért ekkor egy misztérium kelt életre : a Galaktikus Tanács beavatkozott a küzdelembe és érvényre juttatva az Isteni Akaratot végül megfordította a háború kimenetelét. Ezáltal a Szárnyas Oroszlánok csillagközössége - miután lemondott róla - mégis visszaemelkedett az eredeti helyére, a világok trónszékére!

Majd pedig megkötik a békeszerződést.

Van egy különleges erejű és tisztaságú csillagtér, ahol a békeszerződések köttetnek, s ez nem más, mint a Phact/Phaet csillaga, ami a békegalambot ábrázoló Columba ( Galamb ) csillagkép Alfa csillaga...

Tehát egy békepaktum zárta le az I. Galaktikus Háborút, amely azonban már nem tudta megakadályozni... azt a lépést, hogy a Fény szolgálatában álló és az Istennő inkább jin energiáit képviselő Nagymacskáknak, mint fényharcosoknak, az ő igen nagy részüknek ne kelljen elhagyniuk a Tejút-galaxist és ne az új otthonukban, az Androméda galaxisban folytassák a küldetésüket. Így ezek után a polaritások egyensúlya el is tolódott egy jang harci túlsúly irányába. Ezért a maszkulin ( férfias ) erőfölény azóta is jellemző maradt a Tejút-galaxisunk egészére.

 

...mialatt Khan és az általa megkísértett sárkányharcosok, illetve a velük együtt zuhanó bukott angyalok leláncoltattak a Baten Kaitos ( a Cet csillagkép zeta, 6. legfényesebb csillaga ) Tükörtermében, észrevétlenül leperegtek újabb csillagévezredek, míg a galaktikus háborúban megsérült, összeomlott és elpusztított világok lassan gyógyulni kezdtek, új sorsot éltek és ismét virágzásba lendültek. Kezdték elfelejteni a háború borzalmait és valóban békesség uralkodott el a csillagközi térben.

...Ez idő alatt a Sárkányok Csillagnemzetsége is átélt egy mély gyógyulást, és azok, akik a hatalomvágy kísértése nyomán elcsúsztak, de képesek voltak felismerni mindezt, igazán sokat dolgoztak magukon azért, hogy visszakaphassák eredeti kódjaikat és küldetésüket, mint védelmező, békét fenntartó és a királyt vagy a királynőt szolgáló létezők. De az a fekete lyuk egy örök emlékezetként élt tovább ott, az Orion szívében. ( Az Orion csillagkép szíve helyén lévő Omega Orionis csillag, ami hatalmas fénylő csillag volt eredetileg, mint a Sárkány Csillagnemzetség égi bölcsője, egy váratlan hatalmas robbanásban szinte szétfeszült... és egy fekete örvénnyé változott. Elsötétedett, és csak egy kicsi csillagmag maradt mementóként az Omega Orionis jelenleg látható formájában. Ez volt Khan hazája, bölcsője, és ahogyan elnyelte őt a sötétség torka, úgy sötétedett el az otthona is. )

Egy ponton tehát lejárt a büntetés ideje és az egykori elkövetők szabadságot kaptak... Valószínűleg ez a kegyelmi joggyakorlás azért szabadított fel mindenkit, mert az Isteni bölcsesség szemével látható volt, hogy akik megtartottak magukban annyi fényt, amellyel képesek lehetnek az önfelismerésre és a felelősség elvállalására, azok megtették ezt, akik pedig teljességgel ellenálltak a tükröknek, azoknak úgyis más módon - további tapasztalások tüze által - kellett tovább tanulniuk.

Így történhetett meg aztán, hogy a leláncoltak és az elbukottak lelkében valamiképpen továbbélt és ott lappangott a vereség érzése, a legyőzetésük szégyene, és egyfajta békétlenséget okozó, elégtételt követelő bosszúvágya. Azonban ezeket a fel-felbuzogó érzéseket sokáig leplezték még önmaguk előtt is.

Folytatták a beavatásuk útját és úgy tettek, mint akik mindent elkövetnek azért, hogy a nekik szánt isteni sorsot éljék. Azonban valószínűleg egyszerűen nem szűntek meg vágyakozni a hatalom után, a csúfosan elvesztett trónszékek után, az erőélmény, a tudás és az uralkodói dicsőség után. Mindez persze súlyos elfojtások formájában rejtőzött a lelkükben, mint egy lappangó kórság.

Azonban a galaktikus törvények értelmében, ha valami nem oldatik meg, akkor még egyszer próbára bocsáttatik, hogy megmérettessék az érzések, a gondolatok és a motivációk tisztasága. Akkor már újra a Szárnyas Oroszlán Nemzetség tagjai kapták a soron következő végső beavatásukat a Vegán, míg a Sárkány Nemzetség felszentelt harcosai továbbra is az Istenkirályok őrzői, vigyázói voltak.

De volt közöttük valaki, akiről kiderült egy megdöbbentő dolog, mégpedig az, hogy ő volt Khan reinkarnációja. Ezt a létezőt pedig Satané Élea-nak hívták, aki megalapítja a Hamanakh Phoenix Ark nevű titkos mágikus misztériumiskolát. E hierarchikus rendben Satané Élea - aki a titkos társaság főpapja és hadvezére - mellett állt 3 magas rangú pap és vezér, akiket további 36 harcos-pap vett körül, majd a következő gyűrűben 99, végül a legkülső körben további 666, a mágikus praxisba is beavatott harcos gyűrűje övezett. E rend tagjai újra felébresztették a korábbi és azóta is nosztalgikus sóvársággal emlegetett szent ideát, amely egy ősi legendaként mesélt a Sárkányharcosok legyőzhetetlen erejéről, halhatatlanságáról és arról a számukra "aranykorról", amikor a gyönyörű Sárkányerőt övezte a korona fejdísze és nem holmi Szárnyas Oroszlánokat dicsőítettek a népek himnuszai. Ez a mitikus történet szinte hipnotikus varázslatként szállta meg a rend tagjait, akik egy olyan álmot dédelgettek, és Khan - mint legfénylőbb ősi vezér - utolsó szavait, mint egy jövőbelátó próféciát emlegetve, egy olyan lázadást készítettek elő, amelyben terveik szerint visszahozzák ezt az "aranykort", és felemelik újra a Sárkányerőt a maga méltó helyére, hogy minden világ bizonyosságot kapjon arról, hogy ki is az úr a világmindenség egén.

Ez a lázadás ismét arról szólt, hogy e Sárkányharcosok szívében, tudatában felizzott a hit, hogy "sokkal erősebb vagyok a Szárnyas Oroszlánnál. Engem illet az uralkodás joga, engem illetnek a trónszékek, a koronák, ezért szent célom, hogy megszerezzem mindazt, ami ősi jussom!"

Ezt a gondolatot ismét meghallja Szataniil is, a bukott angyalok vezére, főmágusa, és árnyékba borult lelke éppen úgy rezonál erre a törekvésre, mint korábban. Egyre több és több lélekben - mintha csak varázsütésre történne mindez - felébredt az I. Galaktikus Háború emléke és az azt mozgató belső késztetések újra élni kezdtek.

A két fővezér pontosan tudta, hogy a szövetségnek még mélyebbnek és még sokkal biztosabbnak kell lennie ahhoz, hogy sikerrel járhassanak. Ezért megkezdődött egy titkos szerveződés a bukott angyalok és az elcsúszott sárkányharcosok között.

E szigorúan titkos szövetség egyik első lépése az volt, hogy egy különös paktum köttetett - mégpedig az Algol csillagán - Satané Élea és Szataniil között.

A Galaktikus Krónikák tükrében nyomon követhettük, ahogy egy hihetetlen erejű mágikus szertartást hajtanak végre, amit úgy is hívhatnánk, hogy egy "unio magica" szinte felfoghatatlan erejű mozzanata által Szataniil és Satané Élea úgy dönt, hogy egyesülnek, és hogy teljességgel eggyé válnak. Különös mágikus varázsigék, mágikus pecsétek és mozdulatok által megkezdték fénytesteik, tudatosságuk és erejük egyesítését. Szinte keresztezték a létezésüket meghatározó kódokat, az ősgénjeiket, erőkvantumjaik minden molekuláját és eggyé forrasztották a közösen érlelt hatalmi vágyukból fogant világuralmi ideát, amelyet mint egy óriási erejű posztulátumot és motiváló kódot helyeztek el a belőlük születő új hibridlény tudatában. Tulajdonképpen egyesülésük által létrehoztak egy új fajt, amelyben az elsőként megszülető hibrid lény nem más, mint a Sátán maga.

Ezzel tehát megszületik a II. Galaktikus Háború nyitányában a Sátán lelke, előre programozott tudatossággal, elképesztő erővel és hatalmi ambícióval, aki tehát Satané Élea, a sárkánylény genetikai anyagát is hordozta és ugyanakkor Szataniil, a bukott angyallény fénytestét és genetikai anyagát is magába oldotta.

Ez a gondolat és hatalmi tendenciák újraébredése ismét csak a Vegáról indult el, majd a paktum és e mágikus szertartás az Algol csillagán folytatódott. Ez a hibrid nemzettség és vérvonal lett az, akiket Lyrabelieknek szoktak nevezni, és akik képesek magukra ölteni egy angyal megtévesztő szépségét, ugyanakkor egy elcsúszott sárkánylény harcos indulata és pusztító tüze törhet ki belőlük, ráadásul mindez egy mágikus erővel volt felruházva.

Tehát ez egy nagyon-nagyon komoly mozzanat volt, amely valóban olyan erőket volt képes mozgósítani, amelyek sokszorosan meghaladták az I. Galaktikus Háború "fegyverkészletét". Ráadásul ezen a ponton nyílttá váló harci készültség és a II. Galaktikus Háború kezdetét jelentő hadüzenet nyomán az árnyékerők szövetségét újabb csoportosulások "gazdagították", akikben hasonló hatalomvágy és világuralmi ambíció munkált. Ezek a szövetségesek az Ízeltlábúak és a Kígyók Nemzettségéből kivált olyan lázadó és az eredendő sorsukat, küldetésüket elhagyó lélekközösségek voltak, akik feltétlenül helyet kívántak kapni a készülő új világrend hatalmi színpadán. Mindkét csoportosulás fel tudott ajánlani olyan rendkívül értékes szellemi és technikai erőforrásokat, amelyek hihetetlen módon megerősítették a fekete hadsereget, és így tökéletes alkualapot jelentettek a kormányzásban való részesülés elnyerésében.

Megkezdődött a pokoli, minden korábbi pusztulást felülmúló véres háború. A Sátán mint mágusfőpap és hadvezér vezetésével és a mögötte felsorakozó hatalmas hadsereggel, egy rendkívül fejlett haditechnológiával, fekete mágikus praxissal, jól képzett sárkányharcosokkal és olyan titkos tudás birtokában lévő kígyóerővel, amely képes volt megnyitni a különböző dimenziókapukat, a csillagok és bolygók védelmi erőtereit, hogy azon könnyedén behatolhassanak és így váratlan orvtámadással semmisítsenek meg teljes kolóniákat, csillagvárosokat sőt még bizonyos égitesteket is.

Nagyon szomorú és sötét emlék ez a Galaktikus Krónikák feljegyzéseiben, ahogy láthatóvá vált az árnyékpólus bosszúszomjas előretörése, kíméletlen, kegyetlen, semmilyen életet, létformát és törvényt nem tisztelő csatája.

Számtalan csillag- és bolygóvilág lett áldozatává, kiégett hamufödte sivataggá vagy szétrobbanó csillagtöredékké, mert védelmük szinte kártyavárként omlott össze a sötét erők ilyen mérvű összefogásával szemben, illetve, mert egyszerűen mindenre nem voltak - nem is lehettek - felkészülve.

Az egyik hatalmi támaszpont, illetve a fekete hadsereg megteremtésének és gyülekezésének egyik központi helye a Hamal csillaga( a Kos csillagkép Alfája ) volt, ahol megkezdték ezekből a hibridekből, mint egyfajta klónokból egy iszonyatos hadsereg megszervezését.

A másik fontos támaszpontja e hadseregnek a Draco ( Sárkány ) csillagkép farka csúcsán elhelyezkedő csillag, a Giausar volt. Sajnos ez is egy nagyon hasonló világ, ahol a harcos klónok gyártása folyt egy mágikus katlanban, és ahol egy speciális génmanipulációs eljárással szinte mesterségesen állították elő az Ízeltlábúak "vérvonalából" keresztezett asztrális entitásokat, mint pusztító, lelkiismeret és érzések nélküli, előre programozott lényeket. 

Létrejött tehát az árnyékszövetség roppant erejű hadserege, és a II. Galaktikus Háború pusztító tüze sorra rombolta le a csillagvárosok békés birodalmait.

A II. Galaktikus Háború első lépése az Orion csillagkép csillagainak megtámadása volt. Legfőképpen a Betelgeuze és a Bellatrixellen irányították az egyre hevesebb támadásokat. Ugyanis ezek a csillagok az Angyalok Csillagnemzetségének nagyon fontos állomásai, mégpedig a galaktikus törvények, a galaktikus igazságszolgáltatás és az Isteni Akarat törvényekben is megfogalmazott szabályrendszerének őrzésére feljogosított égi helyszínek, amelyek döntenek afelől is, hogy az egyes létezők vagy lélekcsoportok beléphetnek-e azokba a világokba, ahová szeretnének eljutni. Itt kell, ezekben a csillagterekben, elfogadni a csillagok és bolygóterek kollektív alkotmányát és csak azok a lelkek léphetnek be az adott világokba, akik valóban teljes mértékben és igaz hittel, engedelmességgel elfogadják az alkotmány paragrafusait, és esküt tesznek arra, hogy hajlandóak azt betartani.

De tudjuk, hogy a lázadó csoport törvényen kívül helyezte magát. Többé nem érezték, hogy rájuk bármilyen módon érvényes lehet az Isteni törvénykezés, mert maga Isten is ellenséggé válik számukra. Harcolnak az Isteni Akarattal szemben és miután a hódító hadjáratuk lényege és legfőbb motivációja éppen az volt, hogy újabb csillagbirtokokat és kizsákmányolható birodalmakat szerezzenek maguknak, ezért ebben túlságosan akadályozta Bellatrix és Betelgeuze ellenőrző csillagtere. Az útjukban álló világokra ismét csellel támadnak rá, tökéletesen álcázva magukat az angyali jóság álarcának mágikus varázslatával - amit Szataniil vérvonala tett lehetővé -, számtalan furcsa izzó lávatojásra emlékeztető bombát helyeztek el, szinte aláaknázva az Orion csillagkép bizonyos csillagait.

Ezek segítségével beindítva az előkészített folyamatot az egymás követő robbanások által gerjesztett pusztító örvény olyan iszonyú és felfoghatatlan rombolást hajtott végre e világban, amelyet még elképzelni sem lehetett volna korábban. Ennek nyomán olyan komoly sérülést szenvedtek a Galaktikus Törvények fénytáblái, az Égi Törvénykönyv felfoghatatlanul komplex kódrendszere, amely olyan volt, mint ha az egész galaxis valamennyi égitestének alkotmányát egyetlen kódraktár gyűjteményébe fűznénk, aminek most a szinte megszámlálhatatlan paragrafusai csillagszemenként gurultak szét a galaxis egén, széthullottak, feloldódtak a térben a robbanások következtében.

Nagyon hosszú, csillagidőkben is rendkívül hosszú időre volt szükség ahhoz, hogy újra összeszedegessék a törvények fénytábláinak töredékeit, az egyes paragrafusok kódszemeit, hogy azok újra képviselni tudják a Törvényt.

Ez idő alatt a Capella vette át a Betelgeuze és a Bellatrix szerepét, amelyről tudjuk, hogy a Tejút egyik pillére és a Galaktikus Tanács egy másik nagy jelentőségű állomáshelye....

...Az árnyékerők aztán innen ( az Orionból ) folytatják útjukat a Plejádok csillagai felé és itt történik Electra gyönyörű csillaglányainak megkísértése - akik egyébként az Emberi Csillagnemzetség Istennői vonalához tartozó létezők.

Létezik ugyanis egy csillagtér, ahol különösen a II. Galaktikus Háború idején nagyon komoly szexuálmágikus energiákat ébresztettek a máguspapok és a harcosok, amellyel Electrán kívül is sok csillag- és bolygótér felé küldtek ki olyan rabul ejtő hullámokat, amellyel szintén kiterjesztették hatalmukat az adott világokban és újabb szövetségeseket gyűjthettek azon női közösségekben is, akiket e mágikus álom varázslata, vagy egy mágikus pecsét kötése az ő szolgálatukba állított. S így mind szexuális és tantrikus energiáikra, mind pedig mediális képességeiket ki tudták használni a saját érdekeik szerint. Különösen fontos volt ez számukra, mivel érdekes módon ebben a hibrid nemzetségben, a sátáni vérvonalban a csillagkódok sajátos keveredése folytán egy olyan generáció született, akikben igen nagy szexuális töltés mozgott, pláne miután a következő időkben még a kígyó vérvonallal is kereszteződtek a szövetség kapcsán

Ez a rendkívüli erejű szexuálmágikus töltéseket sugárzó csillag a Rigil Kentaurus, amelyik a Tejút déli sávjában fekvő kiterjedt Centaurus csillagkép legfényesebb csillaga.

Azonban látszólagos fényessége ellenére e csillagportálon keresztül történt Electra lányainak megkörnyékezése, egy mágikus szuggesztió és egy ellenállhatatlan varázslat projekciója folytán. Ugyanis felépült itt egy olyan titkos mágikus templom, amely a fekete mágikus varázslat egyik galaktikus központjává nőtte ki magát, ahol a bukott angyalok mágikus ereje párba állt a kígyólények okkult tudásával, az ízeltlábúak technológiai eszköztárával és a sárkányharcosok nyílt vagy leplezett agressziójával.

Innen olyan erős mágikus kötéseket, szexuálmágikus hatásokat kezdtek kibocsátani Electra lányai felé, hogy azok ne tudjanak ellenállni és beengedjék szinte vágyakozó örömmel fogadják magukba az angyalálarca bújt Sátánt. Így történt meg tehát Electra lányainak szörnyű zuhanása majd kijózanodása, amikor bár arra vágytak, hogy a tantrikus élményt megtapasztalva, a szexuális szakrális titkait felfedezve, ezt a gyönyörű angyalférfit ölelve gyönyörű teljességélményhez jussanak, mégis ehhez képest ez az angyalférfi váratlanul egy szörnyeteg fekete sárkánylénnyé, egy hüllővé alakult át az ölelésben és feketeségét beléjük fecskendezve szinte megmérgezte, kárhozatra ítélte őket...

...Majd innentől kezdve egyfajta szellemi és fizikai rabságban tartották e gyönyörű papnőket az árnyékerők mágusharcosai, és még nagyon sokáig használták őket saját céljaiknak feláldozva asszonyi szépségüket és mediális képességeiket, lerántva őket a Plejádok csillagöléből a Naprendszer bolygóvilágába.

Ezek után a Mars bolygó történelme is nagyon erősen belefűződött a II. Galaktikus Háború menetébe, ahogy a későbbi időszakban is, mert ezt a bolygót komoly támaszpontként használták fel az árnyékszövetség haderői. A Marson való élet elpusztítása után hatoltak be a Földbolygó terébe Atlantisz idején és vitték végig azt a komoly planetáris háborút, amely aztán az atlantiszi kontinens pusztulását okozta.

Ezután egy kicsit visszahúzódtak az asztrálsíkra, majd pedig körülbelül 5200 évvel ezelőtt ismét visszatértek a Földre és fizikai formában is inkarnálódva egyre mélyebben lehorgonyozták az árnyékerők jelenlétét a bolygónkon.

...De a II. Galaktikus Háborúban is történt egy fordulat, amikor a Fény erői, a Galaktikus Tanács egésze hatalmas erőket próbál összpontosítani, és egy galaktikus összefogásra hívja mindazokat, akik megtartották magukban az Isteni szférákkal való kapcsolódásuk tisztaságát. Ekkorra már Capella csillaga egyre inkább át tudja venni az Égi törvénykezés teljes szerepét és elkezdik kisugározni a törvény kódjait, melyek nyomán egyre több világban áll helyre az egyensúly és győz a békére való törekvés ereje. Majd pedig a "szétgurult paragrafusok csillagszemeinek összegyűjtése után", a mi időnkben mérve körülbelül 300 millió évvel ezelőtt, Betelgeuze és a Bellatrix újra visszakaphatta a szerepét és a helyét a galaktikus terv szinpadán, és így újra olyan fényörvényekként állhattak fel a Betelgeuze és a Bellatrix kapui, mint amit korábban is jelentettek a csillagégbolton. Ezek után végül egy óriás erejű és rendkívül mély hittel és elszántsággal áthatott kollektív összefogással sikerült kiűzni a lázadó csoportot a Vega csillagáról végleg, és ott újra visszaállítani az Oroszlán-királyok hatalmát, majd pedig számtalan más csillagtérből is sikerült kiszorítani a lázadó seregeket, melyek a bukott angyalok és a bukott Sárkány Nemzetség újjászületett hibrid tagjai, feketemágus harcosai voltak.

Így végül újra eltolódott az egyensúly a galaxisunkon belül a Fény irányába.

Újra életbe lépett az ítélőszék, és csak néhány csillagtér maradhatott meg a bukott árnyékseregek kezében. Ilyen például az Algol, Hamal, Giausar vagy a Bungula.

...Azonban az Ítélet ismét beteljesedik és a Galaktikus Tanács ellentmondás nem tűrő parancsát követve a II. Galaktikus Háborúbűnöseit újra elnyeli a pokol tornácát megjelenítő csillagkapu : a Menkar - az égi Cet szája - és menthetetlenül aláhúzzanak e sötét lehúzó örvény hídján keresztül a Cet gyomrába - Baten Kaitos -, hogy a "poklok fenekén" leláncoltassanak. Erről ír a Jelenések Könyve is, amely elmondja, hogy a "fenevad leláncoltatik", vagyis a Sátán lelkét elnyeli az isteni igazságszolgáltatás kozmikus börtöntere.

Tehát a büntetés-végrehajtás következtében a legfőbb mágusvezér egy jó időre leláncoltatik, miközben a Cet különleges erőterének dimenziókapuin átzuhanva tudatossága ismét alászáll a 6. dimenzióból a 4. dimenzió létsíkjára és a szövetségesei is kiűzetnek a magasabb dimenziós szférákból.
Ezért bármilyen hatalmi motiváció is ébred bennük később, nem terjeszkedhetnek csupán a 4. dimenziós asztrális szféráig, vagy az az alatt elhelyezkedő 3. dimenziós csillag- és bolygóterek világai felé.
Tehát az asztrálsík, az asztrálvilág az a viszonylag gazdag lehetőségeket felkínáló szféra, ahol a Sátán seregei a későbbiekben is igazán kiterjesztik a hatalmukat, illetve az ez alatti világok lehetnek azok, amelyek a leginkább otthont adnak számukra és ahonnan természetesen a soha meg nem szűnő hatalmi vágyuk mentén mindig feljebb- és feljebb kívánkoznak, hogy visszakaphassák a korábbi méltó helyüket, és kijussanak ebből a beszűkölt élettérből.
Ezért egyfajta hidegháborús helyzetet élnek át most is. Tele vannak gyűlölettel, az Isten elleni lázadás szűnni nem akaró perzselő dühével, megvetéssel minden hívő és a fény képviseletét fenntartó létezővel szemben, és továbbra is táplálják a harcos, bosszúvággyal telített gyűlöletet a lelkükben, amiért letaszíttattak a trónszékről, amiért megkötöztettek és kiűzettek a magasabb világokból, s így elzárták előlük a kapukat a magasabb világokba való visszatérés felé, sőt igen nagy mértékben korlátozták a mágikus képességeik erejét.
...Ezen hidegháborús időszak alatt - ami a galaktikus háborús helyzetet illeti - folyamatosan kerestek újabb támaszpontokat - ilyen volt a Mars -, ahonnan például Mer-Ka-Ba kísérleteket folytattak, hogy megszerezzék a Nap Kapujának csillagportálját, ami a 4. dimenzió felsőbb oktávjában található, magas rezgésű, angyali erőkkel átitatott csillagtér. Menekülési akcióik nagyreményű hídja ugyanis már igen régóta a Nap Kapujának szakrális tere. Innen szerettek volna a Nap-Alcyone kapcsolaton keresztül még továbbjutni az 5. dimenzióba, majd pedig az Alcyone- Szíriusz kapcsolaton keresztül a 6. dimenzióba és így tovább.

Tehát sajnos azóta is ott rezeg bennük ez a mélységes gyűlölet, a lázadás energiája, az Isteni Akarattal és Fénnyel szembeni mélységes viszolygás, düh és megvetés. És miután elszakították magukat a Fénytől és elvágva az úgynevezett "gnózis szálakat" nincs az aurájukban az a bizonyos szív-csakrához kapcsolódó különleges lélekszervecske, amit lelkiismeretnek hívhatunk, ezért lettek olyan kegyetlenek, kíméletlenek és sajnos tökéletesen kiművelték a számukra legfőbb vezércsillag - az Algol -, vagyis a harcos kegyetlenségének beavató misztériumát képviselő csillagsugár minőségét. Tehát az ő legfőbb erényük, amit megtartottak - a harcos kegyetlensége és kíméletlensége. S ráadásul ez a harcos az Isten ellen harcol, és minden lény ellen, aki az Isten és az Istennő küldöttségében érkezik és létezik. Ezt nagyon fontos tudni!

Ettől ilyen kegyetlen és kíméletlen az ő jelenlétük és harcuk. És ettől tűnik ez az erő ilyen értelemben a Felemelkedés álmával, reményével és sorsával szemben álló csoportnak, akik az armageddoni végdráma felé sodornák a Földet, mert jelenleg számukra most sem a Földbolygó a cél, ezért teljességgel érdektelenek a Gaia sorsát tekintve, hanem a hidegháborús folyamatokon keresztül továbbra is csak a Nap Kapuját akarják megszerezni és felhasználni.

Azért élnek itt köztünk, hogy teljességgel kiaknázzák és a saját céljaik szerint használják fel a bolygó erőforrásait, e gyönyörű Föld erőit, energiáit, mind fizikai, mind szellemi és lelki tartalékait, hogy a céljaikat elérve a bosszú beteljesedjék.

Ilyen értelemben sajnos - borzasztó súlyos kimondani ezt -, de a csata még nem dőlt el!

De a Felemelkedés egy olyan pillanat lehet, amikor, mint tudjuk, a Föld a 26.000 éves precessziós ciklusa végére ér, de ennél hatalmasabb Föld-Nap-Alcyone-ciklus beteljesedésével az egész Plejádok rendszere is bejárja a maga nagy keringési ciklusát, ahogyan az egész galaxis is a Nagy Központi Nap körüli keringési pályája végére ér, és ez dönti el a II. Galaktikus Háborúban elinduló folyamat igazi végkifejletét!

Tehát beköszönthet egy békekorszak - a legmagasabb rendű Isteni szándékot és tervet követve -, és egy olyan megrázó felismerés, ami által akár az árnyékerők is átélhetik a legnagyobb tanulást, a legnagyobb fejlődésüket, és ami után valóban megváltódhat az I. és II. Galaktikus Háború minden történése, s egy új, közös teremtő folyamatba kezdhet a tizenhárom csillagnemzetség tizenhárom színű álma egy új élet ígéretével!

 

Vége

 

 

 

 

 

 

forrás: paranormal.hu/archiv/print.php

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

anonym - -

ez a fránya idő... :)
csak 1 év.
én kérek elnézést

anonym - -

Kedves Pityu!
Gondolom,igy két év elteltével ,már nem fogod ezt olvasni.
Magam,és talán a "szerkesztőség" :) ,szorakoztatására leirom a gondolataimat.
Az az érzésem,h te sosem olvastál meséket vagy nem olvastak neked fel.
Kár,érdemes.Sokan vélik,h a mesék ,beavatások.
Beavatások a misztériumba.
Olyan dolgokat érez meg bennük az ember,ami túlmutathat rajtunk,az anyagon.Az ember több annál mint amit látunk.
Ez az irás,kár,h csak részlet, én úgy fogalmaznám meg,h "mese felnötteknek".De nem a fizikai test érettségére gondolok itt.
Talán "legközelebb" nem is lesz olyan ostobaság.
Érted,ugye? :)))

Pityu - Magyarország

Ki agyal ki ilyen ökörségeket ?