Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Neale Donald Walsch- A kapcsolatokról

BEVEZETÉS

 

A kapcsolatok életünk legjelentősebb tapasztalatai és legmeghatározóbb élményei.
Semmik sem lennénk nélkülük.
Semmik - és ezt szó szerint kell érteni.
Hiszen mások hiányában nem beszélhetünk mi-ről. Ha nem lennél te, hogyan is
határozhatnám meg az ént?


Szerencsére nincs ember kapcsolat nélkül. Voltaképpen folyamatosan kapcsolatban
állunk mindennel és mindenkivel. Kapcsolatban vagyunk önmagunkkal, a
családunkkal, a környezetünkkel, a munkánkkal, egymással.


Mindazt, amit önmagunkról tudunk és megtapasztalunk, pontosan a kapcsolataink
révén létrejött közegben tudjuk és tapasztaljuk meg. Összefüggés és viszonyítás
nélkül nincs mód önmagunk megismerésére. Ha nincs mi, akkor szertefoszlik az én -
csak a semmi marad. A semmi. Minden kapcsolat szent tehát a maga nemében.
Valamennyi kapcsolat. Ahogy a lelkünk legmélyén tisztában is vagyunk ezzel. Ezért
áhítozunk oly buzgón a kapcsolatokra - tartalmas, értelmes, személyiségünket
kibontakoztató társakra. És kétségkívül éppen e mérhetetlen jelentőség miatt
küzdünk annyi nehézséggel a kapcsolatainkban. Hiszen ha tudjuk, milyen
életbevágóak, egyszerre minden minden okunk megvan rá, hogy aggódjunk miattuk.
Amúgy magabiztos, értelmes emberek elbizonytalanodnak, magukba zuhannak és
kétségbeesetten segítségért kiáltanak.


Semmi nem okoz több nehézséget fajunknak, semmi nem okoz több fájdalmat,
semmiből nem következik több szenvedés és semmi nem torkollik több és nagyobb
tragédiába, mint éppen az, aminek a legnagyobb öröm forrásának kellene lennie: a
kapcsolataink. Sem egyénileg, sem közösen, sem társadalmilag, sem politikailag, sem
helyileg, sem nemzetközileg nem leljük meg a módját, hogyan élhetnénk
harmóniában egymással. Roppant keservesen boldogulunk ezen a téren. Ugyanígy
kétségek között vergődünk abban a tekintetben is, hogyan szerethetnénk egymást
igazán.


Mi ez az egész? Mi folyik itt? Azt hiszem, tudom. Nem mintha lángelme lennék, szó
sincs róla, meglehetősen jól tudok viszont figyelni, és már nagyon régóta teszek fel
kérdéseket erről a dologról. Néhány évvel ezelőtt aztán elkezdtem válaszokat kapni -
meggyőződésem, hogy egyenesen Istentől. Olyan mély benyomást gyakoroltak rám,
hogy elhatároztam, folyamatosan lejegyzem mindazt, ami a tudomásomra jut.
Ezekből a feljegyzésekből születtek a Beszélgetések Istennel sorozat könyvei, amelyek -
bátran állíthatom - világszerte nagy sikert arattak.


Nem szükséges, hogy osszátok a válaszok forrására vonatkozó hitemet, anélkül is
hasznotokra fordíthatjátok. Mindössze annyit kérek, maradjatok nyitottak a
lehetőségre, hogy lehet valami, amit az emberek többsége nem ért meg a
kapcsolatokról, valami olyasmi, aminek a megértése mindent megváltoztatna.
Ez a nyitottság jellemezte azt a vagy negyven embert, akivel 1999 januárjában
összegyűltünk egy San Francisco melletti házban, hogy közösen a mélyére hatoljunk,
mit mond erről a kérdésről a Beszélgetések Istennel című könyv. Igyekeztem
megosztani a csoporttal mindazt, amit az Istennel folytatott párbeszéd során magam
megértettem a kapcsolatokról, és sorra feleltem a felvetődő kérdésekre. Örömmel
jelenthetem, hogy annak a délutánnak a csodálatos együttrezgését videoszalag és
magnókazetta is megörökítette; s azok szerkesztett változatai azóta nyilvánosságra
kerültek.


Ez a könyv a jelzett esemény beszámolója, és - véleményem szerint - sokkal
szabadabb, sokkal ihletettebb és ihletőbb, mint általában a nyomtatott közlésre szánt
írások. Azonkívül, mivel a könyv alakot nem korlátozza annyi időbeli és gyártási
kötöttség, sikerült olyan részleteket is belefoglalni, amelyek nem találhatók meg sem
a videó-, sem a hanganyagban, ez utóbbiakat ugyanis gyártási okokból kénytelenek
voltunk lerövidíteni.


Lényegében mit mond nekünk Isten a Beszélgetésekben? Azt, hogy a döntő
többségünk téves okokból lép be a kapcsolataiba. Azaz olyan okokból, amelyeknek
semmi közük életünk átfogó céljához. Ha a kapcsolat kialakítása és fenntartása olyan
késztetés következménye, amelyik egybecseng lelkünk indítékával a létezésre, nem
csak megértjük, hogy szentek a kapcsolataink, hanem azonmód örömteliek és
gyümölcsözőek is lesznek.


Örömteli kapcsolatok. Túlságosan régóta és túlságosan sokak számára tűnik
összeférhetetlennek ez a szópárosítás. Mintha ellentmondásban álló, egymást
kölcsönösen kizáró kifejezések lennének. Olyasféleképp, mint a katonai intelligencia
vagy a hatékony kormányzat. Ám igenis lehetséges örömteli kapcsolatokat ápolni, és a
Beszélgetések Istennel rendkívüli sugallatai elárulják, hogyan.
Következik tehát néhány meglátás, úgy, ahogyan hozzám érkezett és ahogyan
felfogtam. Megosztom veletek alázatosan, fogadjátok és használjátok belőle azt, amit
érdemesnek találtok, azzal a reménnyel, hogy ha csak egyetlen megjegyzés is új
ablakot nyit vagy szélesebbre tár egy ajtót a nagyobb boldogságra, akkor már jó
szolgálatot tettem.

Neale Donald Walsch
Ashland, Oregon,
1999. július

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.